Iskolánk története

Intézményünk 1952 óta viseli Kőrösi Csoma Sándor nevét, akinek kivételes akaratereje, vállalkozásának sikerébe vetett hite és sziklaszilárd jelleme példaként áll előttünk napjainkban is.

Iskolánk története 1656-ig nyúlik vissza. Ekkor Hajdúnánáson a debreceni Kollégium partikulájaként Szenczi Márton rektor vezetésével működött iskola. Az iskola tanárai és diákjai egyszerű emberek fiai voltak, hálásak a tanítás és a tanulás lehetőségéért. Az iskolában folyó tananyagra és a tantervre vonatkozóan a debreceni Kollégium szolgált mintául.

Az 1857-58-as esztendő jelent először komoly fordulatot az iskola életében. Ekkor az iskola rektora helyett három tanárt is alkalmaznak, így kialakul a szaktanári rendszer. Ennek a lehetőségnek a kialakításakor működött közre Soós Gábor, aki - mint a város főjegyzője - az iskola fejlődését szívügyének tartotta. 1860-tól az ő segítségével lett nyilvános hatosztályos gimnáziummá az iskola, s az intézmény további sikeres fennmaradásához jelentős anyagi segítséggel is hozzájárult.

1902-ben a kormány jóváhagyásával új épület építését kezdik el, amely 1906-tól főgimnáziumként kezdhette meg működését. A két világháború között Csiha Márton és felesége adományozásának köszönhetően a vidéki tanulók számára kollégium létesült. Iskolánkat a 40-es évek elején már a Tiszántúl legjobb középiskolái között említik. A II. világháború az épületben anyagi kárt nem okozott, de sok kedves diák emléke már csak a rokonok és ismerősök szívében él.

1948-ban államosítják az iskolát, melynek hatására nőtt az iskola tanulóinak száma és felszerelései is korszerűsödtek. Sokan emlékeznek még vissza dr. Tóth Lajosra, az akkori igazgatóra, aki hajdani diákként visszatérve diákok százainak egyengette útját, hogy tehetségük szerint szárnyra keljenek. 1962-től kibővül az iskola profilja: megjelennek a szakközépiskolai osztályok. Ezt követően egyre gyarapszik a tanulók létszáma, emiatt 1974-ben egy új kétemeletes műhelyépületet adnak át a szakképzésnek. 1989-ben a továbbgazdagodó képzésnek köszönhetően további tantermekre lett szükség. A bővítést egy újabb emelet ráépítésével sikerült megvalósítani.

1991-től a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály és az érettségire épülő technikusi osztály indításával tettük színesebbé az iskolánkban zajló oktatást. Az intézmény és a város sportolási lehetőségét biztosítja az 1993 decemberében átadott, minden igényt kielégítő városi sportcsarnok. Itt tartjuk iskolánk testnevelés óráinak többségét is.

Intézményünk sikeres világbanki pályázatával egy szélesebb körű szakképzési programba kezdhetett bele, s így 1998-tól egy gépészeti és egy informatika szakmacsoportos osztályt indítottunk. (Az 1995/96-os tanévben kísérletképpen - még csak mint világbanki kerettantervet követő iskola - egy informatika csoportos osztályt elindítottunk, de a világbanki programba ténylegesen csak 1998-ban csatlakoztunk be.) A pályázat útján iskolánk tárgyi eszközei is jelentősen megújulhattak.

2000 szeptemberétől szakképzésünket két új - közgazdasági és humán - szakmacsoporttal bővítettük. Tanulóink a 12. évfolyam befejezése után OKJ-s közép- és felsőfokú bizonyítványokat szerezhetnek közgazdasági, humán, informatikai illetve gépészeti szakterületeken. Ez évtől új lehetőséget kínáltunk a szakképző évfolyamon: gépipari mérnökasszisztens képzés, CNC technológus, műszaki informatikus és műszaki menedzser szakirányokban.

2004. szeptember 1-jétől bevezettük - öt évfolyamos szakközépiskolai képzésként - a nyelvi előkészítő osztályunkat. Diákjaink két szakmacsoportban (informatika és közgazdaság) kezdték meg tanulmányaikat. A képzés első évében intenzív idegen nyelv és informatika-tanítás folyik, a második és harmadik évben emelt szintű nyelvtanítás és informatika-oktatás zajlik. A negyedik és ötödik évfolyamon a második idegen nyelv kerül bevezetésre, és a szakmai előkészítő tantárgyak magas óraszámban való oktatása. Az érettségi vizsga az ötödik évfolyam végén történik.